A regény egy pszichológiai krimiszálakkal átszőtt romantikus történet, de van benne humor, szenvedély, feszültség, akció és erotika is. A történet egy olyan világot próbál bemutatni, amely kívülről csillogónak, izgalmasnak, boldognak tűnik, de valójában árnyék fedi. A fiatal színész, Adam Swanson egész életében az árnyék közelében élt, de az egyik pillanatról a másikra kebelezte be őt. Az újságok, a rajongói, de még a környezetében élők nagy része sem ismeri igazán. Adam a paparazzik és a rajongók zaklatását is elég nehezen viseli, de ezt még tetézi az is, hogy elkezd furcsa üzeneteket, ajándékokat és telefonhívásokat kapni. A zűrzavar közepén feltűnik egy lány az életében, Camilla Jones, akinek semmi köze az Árnyékvilághoz, mégis bezárkózva, napfény nélkül éli az életét egy múltbeli sérelem miatt. Egymást segítik ki a világosságra hosszú és nehéz küzdelmek árán, melyek során önmaguk kétségeivel, bizonytalanságával és a külvilág emberi démonjaival kell megküzdeniük.

Bridget véleménye:

Kedves Olvasó!
Mikor ide tévedsz, és a kritikámat olvasod, meglepő hangulatban találsz, a világomra árnyék borult – már a gondolatától is annak, hogy valaha a kezembe vettem az Árnyékvilágot.
Tudom, mit gondolsz most: ennek elment az esze, mert az ilyen, meg olyan szuper jó VP-s könyv, a Három Muskétások egyike írta, és különben is megemlítik benne Robert Pattinson-t… De tudod, az a helyzet, ha nekem ezekkel az érvekkel jössz, az arcodba nevetek.

Egyetlen megmaradt erős élményem a könyvvel kapcsolatban, hogy az, aki írta, csak egy beteg állat lehetett, és szégyen, hogy a mai ifjúság fejét ezzel a szeméttel tömik, és erre van igény. Szégyen, hogy Spirit Bliss korunk hőseként van beállítva a kiadónál, meg az olvasói által. És elgondolkodom: milyen ember az, akinek ez a regény tetszeni tudott? Valami elmebeteg, ugye? Add Uram, hogy ne sok legyen belőlük!
Soha nem kívántam még rosszat írónak, azután sem, hogy nem tetszett a könyve, de Istenem, nagyon hálás lennék, ha a drága Lélekasszony eltűnne a süllyesztőben.
Aztán, ha túllépek ezen nagy nehezen, arra gondolok, hogy vagy nem volt szerkesztője, és ő végzett gyatra munkát, vagy arra, hogy ha volt, sok pénzt kapott érte, hogy ne vegye észre a hibákat.

De a második helyet a „Mi nem tetszett az Árnyékvilág c. könyvben?” c. listámon a helyesírási hibák tömkelege kapta, főleg annak tükrében, hogy Miss Bliss nem szégyelli úton-útfélen megemlíteni, hogy ő magyar szakos az egyetemen. Komolyan, csak gratulálni tudok, Spirit, hogy ha el tudod végezni a szakod, és az egyetemnek is, hogy ilyen fantasztikus hallgatókat bocsát útjukra.

Üdvözletemet küldöm, kedves Olvasó, annak reményében, hogy ezután is visszatérsz hozzánk, még ha Bliss rajongó is vagy:
Bridget Green

Jeanne véleménye:

Kíváncsian vártam, mit tud nekem nyújtani ez a könyv, hiszen magyar szerző művéről van szó, ráadásul rengeteg pozitív kritikát olvastam róla. Mielőtt hozzáláttam volna, kicsit tájékozódtam az írónőről is - ez utólag hibás lépésnek bizonyult. Spirit Bliss ugyanis magyar szakon tanul, a könyv mégis hemzseg a helyesírási hibáktól. Erre majd visszatérek később, most nézzük a tartalmi elemeket!

Bár az ajánló pszichológiai krimit, akciót, feszültséget ígért, a cselekmény számomra kiszámítható és lapos volt. A szerző választékosan fogalmaz, mondatait szépen fűzi egymás után, mégis számtalan felesleges szálat illesztett a történetbe (egy receptleírás még elment volna, de összességében sok volt).  Ugyanakkor megemlített, de nem bontott ki eseményeket, amik esetleg érdekes fordulatokat jelenthettek volna, így nem is értem, miért maradtak a szövegben. Sok helyen eltúlzottnak éreztem a folytonos nyafogást a főhősök részéről, ugyanakkor simán elsiklanak olyan problémák felett, amiken nem kellene.
 

Camilla jelleméhez nem sokat fűznék hozzá - olyan, amilyen. Ami viszont kifejezetten bosszantó volt számomra, az Adam Swanson személyisége. Úgy érzem, az írónő itt nagyot hibázott, mert két nézőpontból írta ugyan a történetet, de Adam szókincse, elbeszélése gyakorlatilag ugyanolyan volt, min Camilláé. Folyamatosan olyan érzésem volt, mintha két lány mesélte volna el a dolgokat, és ezen az erotikus jelenetek sem változtattak. Sőt!
Olyan, mintha ezeket a részeket egy tizenéves lány írta volna, aki maga is csak ponyvákból tájékozódott volna a szexualitásról. Számomra teljesen hiteltelen és életszerűtlen volt az a 23 éves fiú (férfi), aki először még megcsókolni sem meri a lányt, majd nem sokkal később "szexkiborg"-ként egy egész napon keresztül szeretkezik vele. Azon meg hangosan felnevettem, mikor Camilla átmegy a szomszéd szobába a barátnőjéhez "pár szem" esemény utáni tablettáért. Igen, mikor valakit kiköltöztetnek a saját házából, feltétlenül visz magával egy doboz esemény utáni tablettát, amit aztán osztogat a barátnőinek, mint a tic-tac cukorkát. Sosem volt szükségem ilyen gyógyszerre, de mégis tudom, hogy ez nem így működik. Nem lehetett volna ennek utána járni?

Hol van ilyenkor a szerkesztő? Ezek után már a végjátékban felmerülő logikai gubancokon sem csodálkoztam, mint ahogy azon sem, ki a "gonosz". Nem kell hozzá egyetemi professzornak lenni, hogy már viszonylag hamar kiderüljön számunkra - ennyit a feszültségről. A befejezés számomra túlságosan rózsaszín lett. Nem részletezném inkább, egyszerűen sok volt. Nagyon sok.
Végezetül a hibákról. Nem szeretném az írónőt bántani emiatt, inkább az merült fel bennem, vajon alkalmaztak-e (megfelelő) korrektort, illetve tördelőt. Mert nyilvánvaló, hogy a magyar szak sem garancia a tökéletes helyesírásra - mint ahogy a jó történet megírására sem -, de pont azért van a korrektor, hogy ne az olvasónak kelljen kiszúrni az igeidők keveredését vagy az oda nem illő írásjeleket, értelmetlen szófordulatokat. A tördelőnek pedig a cirádás fejezetcímeken túl talán arra is kellett volna némi figyelmet fordítania, hogy ne maradjanak a szövegben olyan sorok, ahol 4 (!) karakter van.

Ettől függetlenül kívánom, hogy Spirit Bliss sikeres legyen, látok benne fantáziát, de meg kell még érnie. Arra külön kíváncsi leszek, mit tud kihozni a történet folytatásából.

Értékelés: 5/1,5

Olvasásra ajánlom: egyszer el lehet olvasni.