Egy férfi, aki mások szenvedélyével játszik.
Egy nő, aki belemegy a játékba, de nagy árat kér érte.
Damien Stark sportolóból lett milliárdos, akinek nem sokan mernek nemet mondani.
Nikki Fairchild az egyetlen nő, aki felkorbácsolja a szenvedélyét.
Milyen titkokat rejteget Niki, az egykori szépségkirálynő?
És milyen démonok üldözök Starkot?
Ki bírja tovább ezt a kíméletlen játékot?
A Forró rabság szexi, provokatív és lebilincselő.

 

Bridget véleménye:

Julie Kenner Stark-trilógiájának szerencsére még csak az első része jelent meg itthon, így nem kellett átszenvednem magam a másik kettőn. És ezzel körülbelül mindent el is árultam arról, milyen nyomokat hagyott bennem a könyv.

Mint sokan tudjátok, Jeanne-nal az az alapelvünk, hogy minden sorozatot, amit elkezdtünk, be is fejezünk – ezt a szörnyűséget pedig én adtam a listához, ezúton is elnézést kérek érte.

A fülszöveget olvasva kiderül, hogy ez a könyv is a Szürke 50 árnyalatának sémájára készült, nem is tartogat nekünk éppen emiatt túl sok meglepetést.  Gazdag pasi, szerencsétlen csaj (itt éppen lelkileg, nem a viselkedése), piszkos vágyak, erkölcstelen megállapodások, más nem is kell a Szürke rajongóinak, így ők örülni is fognak e könyvnek.

Azok azonban, akik többet várnak egy regénytől, főleg, egy trilógiától, sok örömet nem fognak találni benne. Nem annyira tudom elemezni sem a sztorit, sem a karaktereket, mert mind egysíkúak és elcsépeltek, viszont a fordítást bűntudat nélkül húzom le: egyszerűen borzalmas volt minden egyes oldalon azt olvasni, hogy „vadhús”, ráadásul nem is úgy hívják azt, amire a fordító használta… De ha már rosszul használta, legalább keresett volna valami szinonimát is, hogy ne kapjak folyton hányingert attól, hogy a vadhús így, meg úgy. Értem én, hogy újra nem írhatta meg a könyvet, de ez majdnem akkora bénaság volt, mint Oroszlánkirálynak fordítani a Kings of Leon-t. Ja, lehet, hogy a barátai nem ismerik a google-t, vagy nincs doktorijuk, azért volt ez? (Mint tudjuk, a megboldogult Tótisz András úr is azért fordította Oroszlánkirálynak, mert a barátai nem hallgatnak Kings of Leon-t.)

Összességében dühítő számomra, hogy kiadnak ilyen könyveket, de az még jobban idegesít, hogy van erre igény… még jó, hogy úgy kaptam, és nem kellett érte pénzt adnom, sajnálom a fákat, amiket kivágtak miatta.

Értékelés: 5/1

Olvasásra ajánlom: nem

Jeanne véleménye:

Bevallom, Julie Kenner neve eddig számomra tökéletesen ismeretlen volt, pedig a New York Times és az USA Today bestseller szerzője, aki számos könyvsorozatot fémjelez fantáziadús álneveivel (J. Kenner, J. K. Beck). Sokoldalúságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a számtalan műfaj, melyben otthon érzi magát: egyaránt találhatunk a repertoárjában romantikus, young adult, urban fantasy és „paranormális anyu” történeteket (gondolom, mindenki epedve várja, hogy bepillantást nyerjen a Demon Hunting Soccer Mom – eddig – 6 kötetből álló sorozatába).

A magyarországi könyvpiacon szerzőnk eddig eléggé alulreprezentált volt, a Stark-trilógia mellett A Givenchy-kódot olvashatjuk tőle, melynek főhőse: „Melanie Prescott vérbeli New York-i csaj, akit egy friss szakítás, a lakbérért való robot és a divatcipők utáni epekedés teljesen kikészít.” Nos, a fenti tények nagyjából prognosztizálták, hogy a rám váró 384 oldalban mire számíthatok, és nem kellett csalódnom.

A Forró rabság annak a Stark-trilógiának a kezdő darabja, mely Kenner definíciója szerint „érzelmekkel megtöltött erotikus-romantikus regény”. Nyílt titok – a fülszöveg is elárulja –, hogy a szerző E. L. James „sikersorozatának” hullámait próbálta meglovagolni, amikor a témát kiválasztotta, s tulajdonképpen egy újabb utánzattal van dolgunk.

Az alapszituáció ugyanaz: Nikki Fairchild, a szexuális téren elhanyagolható tapasztalattal rendelkező, de csodaszép lány közelebbi kapcsolatba kerül Damien Starkkal, a természetesen giga-multimilliárdos, teljesen ellenállhatatlan férfival, aki szereti, ha uramnak hívják, és különös vonzalmat érez a kötelek iránt. Talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy szerepet kap a cselekményben Damien vagyona, egy tisztességtelen szerződés, Damien vagyona, drága luxusjárgányok, Damien vagyona, némi szex és természetesen Damien vagyona is.

A könyv a prekoncepcióimnak tökéletesen megfelelt, tulajdonképpen azt hozta, amit elvártam tőle: felületesen kidolgozott, sablonos szereplőket (Jamie, Carl, Nikki anyja), látszatkonfliktusokat és drámát. Egyetlen dolog zavart össze: szereplőink csak a 210. oldal körül jutnak el a tényleges nemi aktusig – elnézést, eszelős baszásig – úgyhogy összességében nagyobb hangsúly jutott az érzelmekre, mint az erotikára. A fülszövegben megemlített „szexi, provokatív, lebilincselő” jelzők helyett nekem inkább az unalmas, fantáziátlan, túlírt szavak jutottak eszembe – a regény provokatív értéke talán abban rejlik, hogy bátran használja a fasz és pina kifejezéseket, de ez a szememben különösebben nem emeli az olvasmány színvonalát. A műfaj kedvelői valószínűleg ebben a szériában is megtalálják majd az értéket – ha nem támasztunk elvárásokat és instant lobotómiára van szükségünk, néhány órára segítségünkre lehet a Forró rabság. Egyéb esetekre nem ajánlom.

Értékelés: 5/1

Olvasásra ajánlom: nem